Rögzítési Módok - Pfeifer GK 8 Manual Del Usuario

Egyszer alávezetett (nem körbetekert) függesztést csak
akkor szabad alkalmazni, ha biztosítva van, hogy a láncok
nem csúsznak meg – a lenti példa szerint:
3.6.1 ábra: helyes
Csatoló feszítőzár
Ha a rögzítő láncnál a szálhossz rögzítésére csatoló
feszítőzárat alkalmaznak, akkor kötelező biztonsági láncot
alkalmazni, hogy a csatoló feszítőzár ne fordulhasson ki.
Ügyelni kell a helyes beszerelésre. Abban az esetben
nincs erre szükség, ha a csatoló feszítőzár automatikus
kifordulás elleni biztosítással van ellátva. Olyan csatoló
feszítőzárat kell használni, amely jóvá van hagyva rögzítő
láncokban való alkalmazásra.
Lökések
A megterhelésnek lökések nélkül kell történnie. Erős lökések
előfordulása esetén – pl. ha a teher esve érkezik a terheletlen
rögzítő láncra – nem szabad rögzítő láncokat alkalmazni.
Közepes lökések esetén – pl. ha a rögzítő lánc még
megcsúszik a teher formájához való elmozduláskor – akkor
legalább 30%-kal kisebb teherbíró képességgel kell számolni.
Kerülni kell a dinamikus mozgást. A láncágaknak csavaro-
dásmentesnek és egyenesnek (csomótól mentesnek) kell
lenniük. A teher összekötő elemeként vagy darukampóként
szolgáló akasztógyűrűknek és kampóknak, illetve egyéb
tartozékoknak is szabadon kell mozogniuk és be kell tudniuk
állni a terhelési irányba.
3.7 Rögzítési módok
A rögzítő láncok több különböző módon csatlakoztathatók
a teherhez:
Közvetlen rögzítés
Közvetlen rögzítés esetén a rögzítő alkatrészek közvetlenül
kapcsolódnak össze a terhen lévő rögzítőelemekkel. A kampók
és a rögzítőelemek összeillesztésénél ügyelni kell arra, hogy
a terhelés a kampó alján legyen, és ne kerülhessen a hegyére.
A biztosító retesznek, illetve fülnek zárva kell lennie.
Többszálas rögzítő láncok esetén a kampó hegyének kifelé
kell néznie, kivéve, ha a kampókat más módon történő
alkalmazásra tervezték. A kampóhegy iránya az akasztógyűrű
egyszeri elforgatásával – alsó oldal felfordításával – változtat-
ható.
Rögzítő láncok 2019/11 / Módosítások jogát fenntartjuk!
6
3.6.2 ábra: hibás
Körbeszorított rögzítés
Ennél a módszernél a rögzítő lánc ágait átvezetik a terhen
vagy a teher alatt, a rögzítő alkatrészt pedig a láncba
akasztják vagy befűzik (lásd a 3.7.1 ábrát).
Ha nincsenek megfelelő rögzítőelemek, akkor alkalmaz-
ható ez a rögzítési mód, és az előnye, hogy a rögzítő lánc
összeszorítja a terhet.
Körbeszorított rögzítés esetén a rögzítő lánc teherbíró
képességét (WLL) a jelzett teherbíró képesség 80%-ában
kell figyelembe venni.
3.7.1 ábra: Körbeszorított rögzítés
Körbetekert (szorítás nélküli) rögzítés
Egy láncágat a teher alá vagy azon át vezetnek, a rögzítő
alkatrészek pedig beakasztják közvetlenül a függesztő
láncszembe, vagy a daru, illetve emelőeszköz teherhordó
kampójába. Ezt a rögzítési módot általában párosan, két
rögzítő lánccal alkalmazzák, lazán kötegelt termékek
emelésére azonban nem alkalmas, mert a rakomány
részei fékezéskor menetirányban kicsúszhatnak. Ha
a teher külső alakja megengedi, akkor egyágas rögzítő
lánc is alkalmazható, abban az esetben, ha a rögzítő
láncot a terhen keresztül fűzik át, mégpedig a súlypontja
felett, hogy ne tudjon elbillenni.
Dupla körbetekert (szorítás nélküli) rögzítés
Ez az eljárás a teher többszörös körültekerésének
köszönhetően a lazán kötegelt termékeknél nagyobb
biztonságot nyújt. A körbetekert, illetve duplán körbetekert
(szorítás nélküli) rögzítésnél nagy figyelmet kell fordítani
a függesztések teherbíró képességére vonatkozó adatokra.
Például egy egyágú függesztés teherbíró képessége
megmarad akkor is, ha a kampót a körültekerés után
beakasztják az akasztógyűrűbe. Ha viszont egyágú gyűrűs
lánc esetén a körültekerés után a gyűrűt a darukampóba
akasztják, akkor kétágú függesztésnek megfelelő teherbíró
képesség fog kialakulni (lásd a 3.7.2–3.7.5 ábrákat).