2. egy hasonló darabka papír egy képes új-
ságból
Ahhoz, hogy a betűket és a képeket meg tudja
figyelni, állítson elő minden tárgyból egy nem
tartós preparátumot. Állítsa be mikroszkópján
a legkisebb nagyítást és használja a napilapos
preparátumot. A betűk rojtosnak és töröttnek
látszanak, mivel a napilapot érdes, rosszabb
minőségű papírra nyomják. A képes újság betűi
simábbnak és teljesebbnek látszanak. A napi-
lap képe sok kis pontból áll össze, amelyek egy
kicsit piszkosnak tűnnek. A képes újság kép-
pontjai (raszterpontok) élesen látszódnak.
9.2 Textilszálak
Tárgyak és tartozékok:
1. Szálak különböző anyagokból: pamut, vá-
szon, gyapjú, selyem, műselyem, nylon stb.
2. két tű
Minden szálat egy tárgylemezre kell helyezni és
a két tű segítségével kirojtozni. A szálakat meg
kell nedvesíteni, és egy fedőlemezzel letakarni.
A mikroszkópot kis nagyításra kell beállítani. A
pamutszálak növényi eredetűek és a mikroszkóp
alatt lapos, csavart szálnak néznek ki. A szálak a
végeken kövérebbek és kerekebbek, mint közé-
pen. A pamutszálak alapvetően hosszú, össze-
esett csövecskék. A vászonszálak szintén nö-
vényi eredetűek, kerekek és egyenes irányban
futnak. A szálak úgy csillognak, mint a selyem és
számtalan duzzanat található a szálcsövön. A se-
lyem állati eredetű és a lyukas növényi szálakkal
124
ellentétben kisebb átmérőjű. Minden szál sima
és szabályos és egy kis üvegpálcára hasonlít. A
gyapjúszálak is állati eredetűek, a felületük egy-
mást fedő hüvelyekből áll, amelyek megtörtnek
és hullámosnak tűnnek. Ha lehetséges hason-
lítson össze különböző szövésű gyapjúszálakat.
Figyeljen közben a szálak különböző kinézésé-
re. Szakemberek ebből meg tudják állapítani a
gyapjú származási országát. A műselymet, aho-
gyan már a neve is mondja, egy hosszú vegyi
eljárás útján mesterségesen állítják elő. Minden
szál kemény, sötét vonalakat mutat a sima, csil-
logó felületen. A szálak a száradás után az ere-
deti állapotba göndörödnek vissza. Figyelje meg
az azonosságokat és a különbségeket.
9.3 Sósvízi garnélák
Hozzávalók:
1. Garnélatojások (2, 25d. ábra)
2. Tengeri só (2, 25c. ábra)
3. Garnéla keltető (2, 23. ábra)
4. Élesztő (2, 25a. ábra)
VIGYÁZAT!
A
garnélatojások
garnélák fogyasztásra nem
alkalmasak!
9.3.1. A sósvízi garnéla életkörforgása
A sósvízi garnéla vagy „Artimia Salina", mint
ahogyan a tudósok előtt ismert, egy szokatlan
és érdekes életkörforgást él át. A nőstények
által termelt tojásokat kiköltik anélkül, hogy hím
garnéla által meg lennének termékenyítve. A
garnélák, amelyek ezekből a tojásokból kikel-
tek mind nőstények. Különleges körülmények
között, pl. ha a mocsár kiszárad, a tojásokból
hím garnélák is kikelhetnek. Ezek a hímek meg-
termékenyítik a nőstények tojásait és a párzás-
ból különleges tojások keletkeznek. Ezeknek
a tojásoknak az úgynevezett „téli tojásoknak",
kemény héjuk van, amely megvédi a tojást. A
téli tojások nagyon ellenállóak és még akkor
is életképesek maradnak, ha a mocsár vagy a
tó kiszárad és ez az egész garnélapopuláció
kihalása következik be, ezek 5-10 évig „alvó"
állapotban ki tudnak tartani. A tojások akkor
kelnek ki, ha helyreállt a megfelelő környezeti
állapot. A mellékelt tojások (2, 25d. ábra) ilyen
természetűek.
9.3.2. A sósvízi garnéla kikeltése
Egy garnéla kikeltéséhez, először is szükséges,
hogy sós oldatot állítsunk elő, amely a garnéla
életfeltételeinek megfelel. Töltsön egy fél liter
eső vagy csapvizet egy edénybe. Ezt a vizet
és
a
hagyja kb. 30 óráig állni. Mivel a víz az idő mú-
lásával elpárolog, tanácsos egy második edényt
szintén vízzel megtölteni és 36 órán keresztül
állni hagyni. Miután a víz „kiállta" ezt az időt,
szórja bele a mellékelt tengeri só felét (2, 25c.
ábra) az edénybe és keverje addig, amíg
a só teljesen feloldódott. Adjon most egy kicsit
az előállított tengervízből a garnéla keltetőgépbe