3.4.2 Szívócsövek
A szivattyút lehetőleg a rendszer folyadékszintje alatt
helyezze el. Ez segíteni fogja a felszívást, biztosítja a
folyamatos folyadékáramot és biztosítja a pozitív
szívóképességet.
A szívócső méretezése és telepítése
rendkívül fontos.
Számos NPSH probléma megelőzhető a szívócső
helyes beépítése révén. Lásd a
információkcímű részt.
A beömlőcső irányelvek című részben a beömlőcső
telepítését két helyzet szemlélteti:
•
Ráfolyásos rendszerek: Zárt rendszerek vagy
nyitott rendszerek, ahol a folyadékszint a szivattyú
szívócsonkja felett van.
•
Szívóüzemű rendszerek: Zárt vagy nyitott
rendszerek, ahol a folyadék szintje a szivattyú
szívócsonkja alatt van.
További információ
3.4.1 Általános információk
10. Hulladékkezelés
3.4.3 Szelepek a szívócsőben
Ha a szivattyú folyamatos szívóüzemben dolgozik,
építsen be visszacsapó szelepet a szívócsőbe hogy,
a szivattyú ismételt beindításakor ne kelljen a
szívócsövet újra feltölteni. A visszacsapó szelep
legyen tányéros kivitelű vagy egy minimális
nyomásveszteségű lábszelep.
3.4.4 Nyomócső
A nyomócső előtt általában egy visszacsapó szelep
és egy nyomóoldali elzáró szerelvény vagy
fojtószelep van elhelyezve. A visszacsapó szelep
védi a szivattyút a túl nagy ellennyomástól és a
szivattyú fordított forgásától, és megakadályozza a
visszafolyást a szivattyún keresztül a működés
leállításakor vagy motorhiba esetén.
A csővezetékekben a súrlódási vesztességek és a
hidraulikus zaj csökkentésének érdekében az
áramlási sebesség a nyomócsőben(csonkon) ne
legyen nagyobb, mint 3 m/s.
Hosszú vízszintes szakaszokon lehetőség szerint a
csővezeték legyen egy szintben.
A magas pontok, például hurkok kialakítása
kerülendő, mert ezeken a helyeken levegő gyűlhet
össze, ami fojtja a szivattyút vagy egyenetlenné teheti
az áramlást.
Általános
3.4.5 Kiegészítő csővezetékek
Leeresztőcsövek
Szereljen fel leeresztőcsöveket a szivattyúháztól és a
tömszelencéktől egy megfelelő hulladékgyűjtő pontig.
Öblítővezetékek
•
Szivattyúk tömszelencével
Ha a hozzáfolyási nyomás kisebb, mint a külső
nyomás a tömszelence levegőt szívhat be, ezt
folyadék hozzávezetésével lehet elkerülni. Ezt
általában úgy érik el, hogy öblítőfolyadékot vezetnek
a nyomóoldal felől a tömszelencéhez. Az öblítőcsőbe
beépíthet egy szabályozószelepet vagy egy
fojtótárcsát a tömszelence öblítőfolyadék
nyomásának szabályozására.
Ha a szivattyúzott folyadék szennyezett, és az nem
használható a tömszelence öblítésére, akkor
javasoljuk, hogy alkalmazzon ettől független,
megfelelő folyadékot a tömszelencénél, a
hozzáfolyási nyomásnál 1 bar-ral (15 psi) nagyobb
nyomáson.
•
Szivattyúk csúszógyűrűs tengelytömítésekkel
A visszakeringetést igénylő tömítéseket rendszerint
egy, a szivattyúházból kiinduló, öblítőcsővel látják el.
3.4.6 Mérőműszerek
A működés folyamatos ellenőrzése érdekében
javasoljuk, hogy szereljen fel nyomásmérőket a
szívó- és a nyomóoldali karimákra. A szívóoldalra
olyan nyomásmérőt kell beépíteni, amely vákuum
mérésére is alkalmas. A nyomásvételi
csapolóhelyeket csak a mérés idejére szabad
megnyitni. A nyomóoldali nyomásmérő méréshatára
legyen legalább 20%-kal nagyobb, mint a szivattyú
maximális nyomóoldali nyomása.
Amikor a szivattyú karimáira szerelt nyomásmérővel
mér, vegye figyelembe, hogy a nyomásmérő nem
érzékel dinamikus nyomást. A nyomó és a szívóoldali
karimák eltérő átmérőjűek, ez pedig különböző
áramlási sebességeket eredményez a két karimánál.
Következésképpen, a nyomóoldali karimán lévő
nyomásmérő nem a műszaki dokumentációban
megadott nyomásértéket fogja mutatni, hanem annál
esetleg alacsonyabbat.
407